http://msztsz.hu/images/upload/file/szinpad/Szinpad_2009_ma%CC%81rcius.pdf

Böröcz Sándor–Kele Gábor

A színpadi elôadások történeté-
ben már a korai idôkben felme-
rült sok speciális effekt használa-
tának igénye. Ezek közé tartozik
a füst- és köd elôállítása és biz-
tonságos színpadi használata is.
A ma használatos gépekkel há-
romféle ilyen ún. atmoszferikus
effekt állítható elô:
– füst
– köd
– nehézfüst („szárazjég” effekt)
Jelen elemzésünkben a nehéz-
füstöt, az ún. szárazjégeffektet
elôállító gépekkel, azok felépíté-
sével nem foglalkozunk, így
most és itt a füst- és ködgépekre
koncentrálunk.

Füstgépek
(fog/smoke machines)
Az atmoszferikus effektek közül
talán a leggyakoribb igény a
színpadi füst elôállítására van. Ez
az effekt úgy jelenik meg a szín-
padon, hogy egy füstgépbôl jól
látható módon füstszerû anya-
got „fújunk” be a színpad meg-
határozott részébe vagy része-
ibe, tehát alapvetôen a füst meg-
jelenése a színpadi effekt.
A füstgépek felépítése a követ-
kezô: füstfolyadéktartály, motor
(szivattyú) és a hôcserélô kazán.
Mûködésük rendkívül egyszerû: a
gép tartályában tárolt füstfolya-
dékot a szivattyú a forró –340 °C
körüli – hôcserélô kazánba juttat-
ja, ahol rendkívül gyorsan felforr,
és gáznemûvé válik. A gázállapo-
tú anyag térfogata nagyobb,
mint a folyadéké, ezért a hôcse-
rélôben nyomás keletkezik. A gáz
a hôcserélô túloldalán lévô sza-
bad nyíláson távozva lehûl, és így
a gépbôl kivezetve a már jól is-
mert fehér füstöt kapjuk.
A füstgépek egyik fontos
mûszaki jellemzôje a felfûtési idô
– ezalatt azt az idôt értjük, mely
a gép bekapcsolásától az üzem-
kész állapotig, azaz a hôcserélô
teljes felfûtéséig telik el.
Megfelelôen nagy teljesítményû és hôkapacitású kazán
esetén a folyadék nem hûti azt
le, így a füst képzôdése folyama-
tos lehet. A kazán anyaga nagy-
mértékben befolyásolja a gép
mûködési jellegét, és persze az
árát is. Alumíniumkazánt hasz-
nálva a felfûtési idô rövidebb
lesz, de az alumínium kisebb hô-
kapacitása egyben rövidebb fo-
lyamatos üzemet jelent, vagy a
folyamatos üzem csak kevesebb
folyadék adagolásával tartható
fenn. Nagyobb hôkapacitású fé-
met használva a felfûtési idô
hosszabb, de egyben a folyama-
tos üzem is hosszabb lehet, még
több folyadék esetén is.

A kazán esetleges lehûlése sza-
kaszos füstüzemet jelent, mivel
egy védelem letiltja ilyenkor a
szivattyú további mûködését,
mert máskülönben el nem párol-
gott folyadék is elhagyná a ka-
zánt. Ekkor szoktak az ilyen véde-
lemmel nem rendelkezô füstgé-
pek folyadékot „köpködni”. A ka-
zán túlmelegedése sem kívána-
tos, mert ilyenkor meg a füstfo-
lyadékban lévô anyagok válnak
instabillá. A kazánnal egybeépí-
tett termosztát biztosítja annak
ideális és folyamatosan tartott
hômérsékletét, de ez egyben az
egyik legkényesebb eleme a gé-
peknek. Itt érdemes megjegyez-
nünk, hogy a hôcserélô kazán a
füstgépek másik igen kényes al-
katrésze, mivel a benne futó
hosszú és nagyon vékony csô
könnyedén eltömôdhet. Ilyenkor
sajnos a legtöbb esetben csak a
kazáncsere segít, de vannak
olyan korszerû füstgépek, me-
lyeknél lehetôség van a csô
nagynyomású levegôvel való
tisztítására.

A füstgépek másik fontos jel-
lemzôje a kibocsátott füstmeny-
nyiség, melyet általában m
3/perc mértékegységben adnak meg a
gyártók. Az egyszerûbb és ol-
csóbb típusoknál a füstmennyi-
ség nem változtatható, azaz a
szivattyút bekapcsolva elindul a
füstképzés, lekapcsolva pedig le-
áll. A leállítást követôen a gépek
felépítésébôl eredôen a gáz nyo-
mása csak fokozatosan csökken a
hôcserélô kazánban, így egy kis
utófüstöt mindig produkálnak a
gépek.
Az igényesebb kialakítású gé-
peknél a szivattyú fordulatszámá-
nak változtatásával a ka zánba jut-
tatott folyadék, és ezzel együtt a
kibocsátott füst mennyisége is
változtatható.
A füstgépek harmadik fonto-
sabb jellemzôje az elektromos
teljesítmény, mely általában a
füstgépben található fûtôkazán
teljesítményével egyezik meg.
A gépekben található elektronika
teljesítménye, elektromos f
gyasztása a fûtôkazánhoz mérve
elhanyagolható. A gyártók sok-
szor a gépeik nagyobb elektro-
mos teljesítményével érvelve ál-
lítják, hogy milyen „jók” az álta-
luk gyártott típusok, de a fentiek-
bôl egyértelmûen látható, hogy
ez az egy jellemzô önmagában
nem értékelhetô, nem jelenti
egy típus „jóságát”.
A füstgépek vezérlése lehet he-
lyi (a géphez csatlakoztatott ká-
beles távirányítóval történô), le-
het analóg (általában 0....+10 V-
os), lehet DMX512-es és vezeték
nélküli vezérlésû is. A géphez
csatlakoztatott távirányítón sok-
szor találhatunk idôzítésállító,
azaz idôzített be-ki kapcsolási le-
hetôségeket is.

Ködgépek
(hazers)

A fényvetôk fénycsóvájának lát-
hatóvá tételének igénye egy
másfaja atmoszferikus effektus
kialakulásához vezetett, melyet
színpadi ködnek nevezünk.
A füsttel ellentétben nem a
légtérben létrehozott köd önma-
gában az effekt, hanem az „csak”
egy eszköz a megkívánt effekt,
azaz a fénycsóvák megjelenítésé-
hez. Létrehozásához arra van
szükségünk, hogy a légtérben lé-
vô lebegô részecskék számát mi-
nél jobban megnöveljük, így a le-
vegôt átszelô fénykéve szóródni
tud ezeken a részecskéken. A leg-
jobb hatást akkor érjük el, ha a
normál, szórt fényû általános vi-
lágításban ez a köd szinte észre-
vehetetlen, de a reflektorokat be-
kapcsolva azok fénykévéje azon-
nal láthatóvá válik.
A színpadi köd használata te-
hát egy világítási effekt létreho-
zását segíti elô, így a köd bejut-
tatását nem kell láttatnunk, sôt
annak minél észrevétlenebb
„termelése” a kívánatos, ezért a
ködgépeket bátran lehet a szín-
pad nem látható részein is elhe-
lyezni.
A ködgépek zöme a füstgé-
peknél megismert elven mûkö-
dik, tehát folyadékot párologtat
el forralással, és az így kapott –
kis mennyiségû, de folyamato-
san termelt – füstöt nagy meny-
nyiségû levegôvel összekeveri
(egyszerûbben szólva, egy venti-
látorral „szétfújja”).
A másik, ritkábban használt
módszerrel a folyadékot komp-
resszorral, ultrahanggal, vagy
más módon párologtatjuk el, il-
letve anyagi részecskéire bontjuk
szét, és az így kapott részecské-
ket keverjük nagy mennyiségû
levegôvel. Mindkét esetben egy
nagyon laza, ritkás, ködszerû
képzôdményt kapunk, mely egy-
szerû szórt fényben szinte látha-
tatlan, de fényvetôkkel átvilágít-
va gyönyörûen megjeleníti azok
fénykévéjét.
A kibocsátott köd mennyisé-
gét és minôségét részben a gép
ventilátorának fordulatszám-sza-
bályzásával, részben pedig az el-
párologtatott folyadékrészecskék
mennyiségével befolyásolhatjuk.
A vezérlés ugyanolyan formák-
ban történhet, mint a füstgépek-
nél leírtuk.
Meg kell még említenünk,
hogy gyártanak olyan készüléke-
ket is, melyek mind köd, mind
füst elôállítására használhatók.
Mivel mindkettô elôállítási elve
ugyanaz, ezért a füst- és levegô-
mennyiség megfelelô arányának
beállításával akár egy készülékkel
mindkét atmoszferikus hatás elô -
állítható.

Füst- és
ködfolyadékok

A füstgépekhez használt folyadé-
kokat általában a gépek gyártói
állítják elô, és azt ajánlják, hogy a
gépekhez csak a gyártó által
gyártott folyadékokat használ-
juk, ellenkezô esetben a gépek
elveszíthetik a garanciájukat, il-
letve nem fognak megfelelôen
mûködni. A gyártók a gépeikben
beállított hômérséklet-tar
mányhoz illesztik a füstfolyadék
összeállítását. A ma használatos
f
üstgépek vagy vízbázisú vagy
olajbázisú folyadékot használ-
nak, ezek nem keverhetôk, illetve
a vízbázisú folyadékot használó
gépbe tilos olajalapú folyadékot
használni, és az olajalapú folya-
dékot használóba nem szabad
vízbázisú anyagot tenni.
A vízbázisú füstfolyadékok ál-
talában desztillált vízzel hígított
glikol- és/vagy glicerinalapú ke-
verékek. A glikoloknak különbö-
zô fajtáját használják, pl. az eti-
lén-glikolt, vagy a propilén-gli-
kolt, de mérgezô, bôrirritáló ha-
tása miatt a korábban hûtôfolya-
dékként használt glikolfajta itt
nem alkalmazható.
A desztillált víz és az adalék-
anyag aránya egyben meghatá-
rozza a füst minôségét és viselke-
dését is a színpadon. A gyártók
sokféle keveréket készítenek. Az
ún. könnyû füstfolyadékok több
desztillált vizet és kevesebb adalé-
kot tartalmaznak, és laza, köny-
nyen, gyorsan szétoszló jellegû
füstöt képeznek. Több adalékkal
közepes nehézségû folyadékot és
ezzel együtt füstöt kapunk, mely
hosszabb ideig megmarad a szín-
pad légterében, és lassabban osz-
lik szét. A legtöbb adalékot tartal-
mazó folyadék vastag, tömör, sûrû
füstöt képez a színpadon, mely las-
san száll fel, és lassan oszlik szét.
Az olajalapú füstfolyadékok ál-
talában finomított ásványolaj-
alapú anyagok, legtöbbször ba-
baolajból készülnek. Elônyük,
hogy elpárologtatásukkor hosz-
szabb ideig megmaradnak a le-
vegôben, mint a vízbázisú folya-
dékból készített füstök, de ko-
moly hátrányuk, hogy zárt he-
lyen huzamosabb ideig használ-
va a helyiségben lévô tárgyakon
vékony olajréteg csapódhat le,
mely fôleg a motoros fényvetôk-
re lehet káros.
A ködgépekhez a gyártók álta-
lában csak egyféle vízbázisú fo-
lyadékot gyártanak, mely a füst-
gépeknél megismert komponen-
sekbôl áll, csak az arányokat
másképp állítják itt be (kevesebb
adalék és több desztillált víz).
Az olajalapú folyadékokkal
mûködô ködgépeket elsôsorban
a koncertipar használja, mivel
sokszor szabadtéri az esemény,
és ilyenkor az olaj nem veszélyes
a többi eszközre, továbbá hosz-
szabban megmarad a légtérben.
A füstfolyadékot gyártó cégek
néha árulnak szagosító adaléko-
kat is (vanília, csokoládé, külön-
bözô gyümölcs- és virágillatok),
melyek használatával még komp-
lexebb effekt érhetô el.
Minden komoly füstfolyadék-
gyártó ügyel ugyanakkor arra,
hogy az általa készített folyadék
a nemzeti és nemzetközi egész-
ségügyi elôírásoknak megfeleljen
– vagyis ne legyen toxikus vagy
irritáló hatású. Ezen okból általá-
ban kerülik a füst színezését, mi-
vel ezt csak egészségre ártalmas
adalékokkal tudnák elérni (ha
mégis színes füst kell, akkor a
füstöt megvilágító fényvetôt szí-
nezzük inkább).
Általában elmondhatjuk, hogy
a jelenleg használatos füstfolya-
dékok nem ártalmasak az egész-
ségre, de nem árt az óvatosság a
bizonytalan eredetû folyadékok
használata esetén. A legbizto-
sabb, ha használat elôtt elkérjük
a gyártótól vagy a forgalmazótól
a megvenni kívánt folyadék
egészségügyi tanúsítványát.
Végezetül mellékelünk egy
táblázatot a ma Magyarországon
legelterjedtebb füst- és ködgé-
pek típusairól, illetve azok jellem-
zôirôl. Ez alapján bárki megtalál-
hatja a neki legjobban megfele-
lôt, de a cikkben említett okok
miatt ajánljuk, hogy mielôtt vá-
sárolnánk, mindenképpen te-
gyünk egy próbát, hogy a kisze-
melt típus valóban az általunk el-
képzelt hatást nyújtja-e.

Böröcz Sándor–Kele Gábor