A darab elején a díszlet le van takarva egy orbitális nagy sötét vászonnal, amit a díszítők egy adott végszóra lehúznak róla. Nos ebből az adott végszón csak rángatás valósult meg, a vászon beakadt, nem bírták leszedni, jó pár másodperces futkosás kicsit ciki volt, ott húzogatták az anyagot szerencsétlenkedtek a nézők előtt... végül lepirickálták. Ám mint később kiderült a rángatástól elhajlott az egyik díszlet rúd amin a darab végén a hőst "Szimbolikusan", látványosan fölakasztják. Hát ez meg így ebben az állapotban nem lett lehetséges, természetesen senki se szerette volna ha szépen a színészre dőljön az egész hóbelevanc.
De hát valamit kell csinálni, az előadást csak be kell fejezni. Nem maradt más, azt találták ki... van egy doboz a rúd alatt, hát álljon rá és akkor onnan "lóg" (áll) a rúd kötelein. Nos mit ne mondjak így több mint szimbolikus volt... Mindenesetre az egyszeri néző nem tudhatta hogy ez nem így volt "megálmodva" (megrendezve), szóval legfeljebb különösnek érezhette, furcsálhatta valaki, de valószínűleg a legtöbb embernek fel se tűnt, szerencsére. De nem véletlenül, mert mi képben voltunk:

az adott jelenet fényképében ugyanis csak a rúd tetején van fény, ahol a színész egyébként van. Úgy hogy a fejgéppel nekem kellett rávilágítanom hogy ne legyen tök sötétbe... egy kis izgalom, újdonság mindig jó a monotonitás, az unalom ellen.
És még sok mindent el mondhatok/mondtam... :)