Ma-tegnapi aranyos. Rendező az új előadásra odaad 4 felé összetűzött lapokat (mindegyik egy-egy jelenet) "Tudtok együtt dolgozni a hangosítóval egy szövegkönyvből ugye..." (Nevezzük ezt szövegkönyvnek...) "Hát nem tudom hány fényváltás lesz..." Erre: "Egy jelenet egy fényváltás." (=~4!). Hát oké.

Ehhez képest egyszer csak elmond 5 perc alatt 10 fényváltást....................... Próba alatt mondja, miközben a színészek játszanak, nem nagyon akarunk közben megállni... Első két jelenet még korrekt volt,  pár dolgot mondott előző nap, azt beadtuk, hosszú dialógusok alatt le is mentettem memóriákba. Aztán jöttek olyan gyors instrukciók hogy mire elírtam a füzetembe (szövegkönyvet inkább átadtam már a hangásznak) hogy kb. mikor és mi kéne (arról hogy arra amit mond lámpa nem is volt állítva nem is beszélve)  már jött a következő... Amikor próbáltam valahogy megcsinálni amit mond jön a "mit variálsz" hát félszavakból nem egyértelmű kitalálni hogy most az előző jel jöjjön vissza vagy valami új vagy mi a tosz.

Mire másodjára-harmadjára megy a jelenet azért összeáll - én is valahogy kiokoskodom a végszavaimat... De azért ha egy kimaradt, a rendezőasszisztens jól lebasz hogy nem ezt beszéltük meg, oké akkor leírom, de közben visszamennek és megint lebasz hogy most se néztem! Bocs, pont írtam a végszót......aaaa.

Másnap ugyanott lebasznak mert a végszóra adtam, oké akkor átírom hogy inkább ott legyen a váltás - de eddigre rájön a rendező hogy mégis az eredeti volt a jó. Okéééé Az a lényeg hogy tudjuk mit akarunk.

De azért lennének pozitív példák is mikor a színész megkérdezi hogy hová álljon hogy fényben legyen, mert igazából tök mindegy neki hogy itt áll vagy előrébb megy 2 métert. De a rendező gondolkodását terjeszti és azt mondja "Azzal ne foglalkozz majd a világosító megoldja. Majd lekövetnek." Oké akkor legyen egy totálfény jó? :D Egy kis színpad nem egész adja így ki az előző napi ide meg ide kéne egy pontfény...