Napról napra megy a próba. Lassan kezd összeállni, kialakulni, haladni - miután két napig kétszer 4 órát próbáltunk egyetlen jelenetet. A rendezőnek nem tetszett. A vég eredmény ugyanúgy üljenek össze mint ahogy leges-legelőször elhelyezte őket. "Mint egy buszmegállóban" és ugyanezt is mondta az egyik színész két héttel korábban. De legalább meg van, reméljük. A rendező tudatta velünk xy színházi teoretikus elméletét, miszerint a színházi próba lényege hogy eljussunk az első gondolatunkhoz, mindig az első a legjobb.

Közben itt a kis színpadon újra előadásra kerül egy másik darab is, a következő napi próbák annak díszletében zajlanak. Nagyon furcsán néz ki, a próbához szükséges világításokat teljesen más elrendezésben hosszában kellet elhelyezni.